Ma vagyok először teljes napot az egyetemen. Ennek örömére délelőtt kutattam egy kicsit, de kaja után annyira ellustiztam, hogy belevetettem magam ebbe a bloggolásba. És ha már így van, akkor összefoglalásszerűen leírom mi a szitu valójában ezzel az egész külföldi cuccal, meg PhD-val stb.
Az első és legfontosabb hogy a csókák ottvannak a toppon. Látni rajtuk, hogy nem ma kezdték a szakmát. Csak jót tudok elmondani, amennyire megismertem őket. Nagyon rendesek, mindenki mosolyog, segít azonnal, senki sem ideges. Minden nap 11-kor közös kávézás, teázás van. Látható hogy csapat működik itt, ismerik egymást az emberek. Ugyanakkor azért itt sem döglenek meg a munkába. Most én is lógok, de ne azt higgye senki hogy más nem ezt teszi itt. Van a főnök, a Jos, hozzá még nem mertem bekukkantani, de a többi velem egykorú PhD hallgató, illetve munkatárs ugyanúgy hallgatja a zenét, meg nézi az itteni "index.hu"-t, mint nálunk otthon. Beérnek kábé 9-re, akkor 11-kor szünet, utánna ugye kb. egy óra múlva ebéd. Pikk pakk ott van a két óra. Ezután jön a délutáni turnus, de még azt nem tudom ki meddig marad itt, de kiváncsi vagyok. Mindenesetre nemrég mentem végig a folyóson. Az egyik oldalán 6 iroda van + a főnöké. Ebből három zárva van. Az egyikbe egy srác ül és youtube-t néz. A másikba nem látok rá a csaj monitorjára, de a füles rajta van.:) van egy konyhai rész, oda járok ki vizért. Ott ül négy faszi és már körülbelül 2 órája dumál. Igaz azt nem tudom, hogy miről, de szerintem a meetingeket nem a konyhában tartják:D
Még mielőtt folytatnám ezt a gondolatmenetet a korábban már említett sráctól (felvidéki magyar) megkérdeztem milyen a PhD-k élete odakint. Nem tanítanak tárgyakat, csak egy egy laborra ugranak be. Mivel ő is hamarosan végez, ezért jövő félévtől lesz valami tárgya. Azt mondta, hogy a célja az hogy minél hamarabb letudja ezt. "Legyen meg aztán kész" - ezt mondta szóról szóra. Megtudtam hogy ERASMUS-os és kiküldték irodalmazni. Jól olvassátok, irodalmazni.:) Mondjuk sokan mondták, hogy a Leuveni Könyvtár nagyon híres, de azt hittem ez a könyvtárba járás már kiment a divatból. De úgy látom az Internet jótékony hatását nem mindenki éli át úgy ahogy én. Semmi gond, nem vagyunk egyformák. Tudom most mindenki azt hiszi itt egy kocka, de nem tartom magam függőnek. Az Internet egy eszköz. Ez olyan dolog, hogy aki kocsival jár dolgozni, az kocsifüggő? Ma olvastam az indexen egy baromságot, hogy az Internet depressziót okoz. Ha ez így van, akkor nekem már halottnak kéne lennem...britt tudósok! VIVÁT!
Visszatérve a srác azt is mondta, hogy fogja, megír egy cikket, elküldi a pesti egyetemére, ahol tanult, aztán kiadják, és máris kész az idegennyelvű cikkje. Van neki már ilyen pár. A mese tanulsága, hogy iganis vannak olyan emberek, akik máshogy látják a világot és jól és hatásosan csinálják a dolgokat, holott nekünk mást mondanak: csináld ezt csináld azt, dolgozz minél többet, napi 10-12 órát. Egyre kevésbé hiszek ebben. Pontosabban sose hittem! De néha vannak olyan pillanatok amikor meg kell hajolni a mindenható(k) akarata előtt!:) Ejj de szépen mondtam! A viccet félretéve megpróbáltam, hogy az a jó-e, ha irányítanak. A válaszom nem. Azt is próbáltam, hogy oké legyen úgy ahogy a közösség (team) akarja. Ide is kijöttem, próbáltam fogást találni már korábban is mindenhol, hogyan lehetne jobb a teamnek, de nem találtam. Szóval ez a megalkuszok dolog sem igazán eredményes ahogy látom. Valahogy az a baj, hogy itt mindenki azonos hullámhosszon van, mindenkinek ugyanaz fontos. Nálunk meg valahogyan olyan embereket válogatnak össze, akik kurvára más dimenzióban élnek. Így nem is jön létre igazi csapatmunka. Ez körülbelül a jól ismert "single version of truth" probléma. Vagyis az igazságról mindenkinek megvan a saját elképzelése, csak míg Belgiumban ez hasonló az embereknél, addig nálunk totálisan szétszort.
Persze ez nem népszerű és ha ezt bizonyos emberek előtt mondanám, akkor azt mondanák, hogy komolytalan vagyok. Meglehet. Mindenesetre én nem így gondolom. És ha azt mondom, hogy Leuvenbe 1000 km-re az otthontól is ugyanazt mondta nekem egy Prágában tanuló srác, amire már magam is rájöttem régen (Emlékeztek? Andrásbánál!:)), akkor szerintem bizonyítottam is, hogy tényleg más módszerekhez kell folyamodnom/folyamodni. Nem mertem meglépni, mert féltem hogy mit szólnak a többiek, meg ne én legyek már a csapatban aki mindig keresztbe tesz.
Régebben is le akartam írni ezeket a dolgokat, csak most volt rá teljes legitimitásom. Eddig mindig az volt mondva, hogy még nem voltál kint, nem tudod milyen, meg ezt így biztosan nem lehet, azt meg úgy biztosan nem lehet. Hát kijöttem és elmondhatom hogy ugyanaz van itt is mint otthon, két kivétellel: (1) tele vannak pénzzel, (2) rettenesetesen jól tudnak szervezni, más a felfogásuk. Szóval senki ne mondja hogy nem lehet. Dehogynem lehet! Csak könnyű azt mondani, hogy nem lehet. Itt mindig mindenre van idő, meg pénz. El nem hiszem hogy ezt egy otthoni környezetben (szűk környezetre gondolok) nem lehet megcsinálni. Biztos meglehet!
A fentiek miatt épp ezért az első meetingen a Jos már útba is igazított. Körülbelül 1 óra alatt elmondta, miből lehetne megírni egy cikket. Így aztán ezt a dolgot akár otthon is csinálhatnám/csinálhatnánk. Említettem hogy infos téren ilyen adatbáziskonvertációs dolog nem igazán tudományos szerintem...És?...Akkor mi van?
Véleményem szerint három lépcsős ez a PhD-s cikkezés (ezekben van a korábbi tapasztalatom is, meg a msotani is):
1, Amikor egy kis részfeladatot vállalsz (adatbáziskonvertálás), de az eredményeket a profok (szakmabeliek) írják meg (informatika);
2, Amikor már érted a tudományos módszereket, összehasonlítod őket és az adatok alapján a legjobbat, mint eredmény tálalod, vagy amikor egy más területen vetsz be egy addig azon a területen nem használt módszert (módszerek alkalmazása);
3, Amikor totálisan új dolgot találsz ki és a többivel szemben ez bizonyítottan jobb.
Egy másik csoportosítás is van:
1, Kamu: kitöltök 1000 kérdőívet és levonom a "téziseket";
2, Fogom, begyűjtöm az adatokat és elmondom, hogy a fű azért zöldebb, mert ma több eső esett (hurrá!)
3, Komoly eredmények, bizonyított hatásosság és nem a jővőre való hagyatkozás → piaci használat, eredményesség.
Josék a 2, tipussal foglalkoznak: megfigyeljük a paramétereket, majd azt mondjuk hogy 10 év múlva ez ilyen lesz, ha ezt a fafajt ültessük oda. Aztán ez vagy olyan lesz vagy nem...Mivel felhívták a figyelmem, hogy ne kérdezzek túl sokat, ezért nem merem megkérdezni hogy mi van, ha a talaj összetételének a meghatározásakor az éghajlatváltozás, vagy az állatvilág hatása is baromira érvényesül. Persze 10 év után senki nem kérdezi meg a végzett PhDs-tól hogy TE! Akkor most hogyis volt ez? Persze én is úgy tudom hogy 10 éven belül kipusztul az emberiség. Tulajdonképpen már a 70-es 80-as évektől pusztulunk kifelé. jah és egyébként meg megölt minket a H1N1. Ilyen Phd-t én is irok szívesen!:) Elfogadod Laci?:P
Ilyen cikkeket otthon is simán meg tudnánk csinálni, feltéve, ha lenne aki vezessen minket megfelelően. Mint ahogy ezt teszik egymással az emberek: vezetik egymást. Ez a jó kifejezés! Nem csak Jos vezet, hanem mindenki mindenkit, amikor kell. Viszont azt látom, hogy ez nálunk nem fog bekövetkezni ebben az évezredben és mivel én 127 évig élek csak, ezért azt nem valúszínű hogy megélem, szóval egy két dolgot máshogy kell majd csinálnom.
Mindenesetre ha még mindig azt mondjátok hogy ááá ez a gyerek hülyeségeket beszél, és mégis ki akartok jönni külföldre, akkor a következő szabályokat kérlek fontoljátok meg:
1, Soha ne gyere ki egyedül!
2, Mindig külön lakjál!
3, Egy középfokú nyelvtudással (meg egy kis sorozat szókinccsel) bárhol megérteted magad.
4, Rohad drága minden, pénzed legyen! (menő ez az utófinanszírozás, csak azt nem tudom hogy a csóró magyarok honnan vesznek 2500 eurót instant)
Nagyjából ennyi a lényege ennek a híres neves STSM-nek. A többi nap csak pazarlás az életemből, meg elveszi az időt azoktól, akikkel szívesen lennék.
Összefoglalásként elmondható, hogy tulajdonképpen 1 órás meeting után megkaptam az összes iránymutatást ami kell. Persze erre majd azt mondják, hogy majd lesz egy máshogy is, meg ahogy telnek a napok változik a véleményem. jah ezt a dumát már kurvasokszor hallottam: "jővőre könnyebb lesz". Nem fog itt semmi megváltozni, a véleményem se. Tulajdonképpen megtudtam amit akartam, bár ezt egy nagyobb mailbe is letolhatták volna. Nadehát Mindegy is. Egy életre megtanultam, hogy mit nem szabad csinálni, és mi az amit viszont kurvára csinálni kell!:) Hogy mik ezek pontosak, ezt majd legközelebb leírom. Most hazamegyek enni,aztán este meg msn Verával!:)